Isaac Newton (1642-1727) a Hold és egy alma mozgását megfigyelve arra jött rá, hogy a testek a tömegüknél fogva vonzzák egymást. Ez az erő tartja Föld körüli pályán a holdat és emiatt esik az alma a Föld felé.
Ezt fogalmazza meg az általános tömegvonzás törvénye, mely szerint két test között ható gravitációs erő egyenesen arányos a két test tömegével és fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével:
γ-val (gamma) jelöljük a gravitációs állandót. Értékét először Henry Cavendish mérte meg, majd Eötvös Lóránd pontosította. Értéke:
Két egyenként 1 kg tömegű, egymástól 1 m távolságra lévő test közötti vonzóerő:
A nehézségi erő (G)
A gravitációs erő által a testekre kifejtett erőt nehézségi erőnek nevezzük. Jele: G
Irányát mindig a gnehézségi gyorsulás határozza meg, ezért a legtöbb helyen nem a Föld középpontja felé mutat.
A vízszintes felületek mindenhol merőlegesek a nehézségi erőre.
Nagysága a test tömegétől (m) és a nehézségi gyorsulástól (g) függ:
A nehézségi gyorsulás értékei a Naprendszer égitestein:
Merkúr
Vénusz
Föld
Hold
Mars
Jupiter
Szaturnusz
Uránusz
Neptunusz
3,7 m/s2
8,87 m/s2
9,81 m/s2
1,622 m/s2
3,711 m/s2
24,79 m/s2
8,96 m/s2
8,69 m/s2
11,15 m/s2
A súlyerő
Az az erő, amelyet a test kifejt az alátámasztására, illetve a felfüggesztésére.
nagysága: alkalmazkodik; az az erő, amit a test a talajra fejt ki.
iránya: merőleges a nyomott felületre:
Csúszási súrlódási erő (Scs)
Felületi erő.
Nagysága:
Ahol a μ a csúszási súrlódási együttható és az N a nyomóerő.
A csúszási súrlódási együtthatónak nincs mértékegysége.
Példák: http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/082.htm
Iránya: ellentétes a sebesség vízszintes komponensével és párhuzamos a felülettel. (mindig fékez)
Tapadási súrlódási erő (St)
Az az erő, amit el kell érnünk, hogy megmozdítsuk a testet.
Ez az érték egyenesen arányos a nyomóerővel.
Nagysága:
Ahol a μ a tapadási súrlódási együttható és az N a nyomóerő.
Általában könnyebb a csúszási súrlódás ellenében állandó sebességgel tolni (húzni) egy testet, mint a tapadási súrlódás ellenében elindítani. Ezért általában .
Iránya: ellentétes a külső erők eredőjének felülettel párhuzamos komponensével.
Kötélerő (K)
Ideális kötél
Mindkét testre ugyanakkora erő hat.
Mindkét testnek ugyanakkora a gyorsulása, mert össze vannak kötve:
Nagysága: egy határig alkalmazkodik. (szakítási szilárdság)
Támadáspont: ahol húzza a testet.
Iránya: húzó
Nagyságának kiszámítása:
Felveszünk egy koordinátarendszert.
Felírjuk mind a két testre az erőket.
Felírjuk mindkét test X és Y komponensére a mozgásegyenletet.
admin Dinamika 3. – Az erő bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
4 thoughts on “Erőtörvények”
Amikor azt írod, hogy alkalmazkodik, szerintem célszerűbb lenne megmondani azt is hogy mihez… Gondolok itt például a G=N összefüggésre és egyebekre…
Mert ugyebár ez az oldal nem hinném h csak arra van, hogy tanuljunk belőle, hanem hogy bárki más is hasznos információhoz jusson. De ha mégsem, akkor sem árt a csekélyebb dolgokat is beleírni (mégha az nekünk esetleg nyilvánvaló is lenne).
Tapadási-/csúszási súrlódási F hatásvonala?
Mert össze vannak kötve… egy ideális kötéllel, vagyis a köztük levő távolság fix, vagyis egyiknek sem lehet nagyobb a sebessége és így a gyorsulása sem!
Kivéve ha a megnyúlás az valójában összenyomás… tudom, akkor is ellentétes, de ezt nem hiszem, hogy mindenki fölfogná elsőre ennyiből…
Tisztelet a kivételnek, mégmielőtt Panni belém köt… 🙂 !
Kedves Ambrus!
Még csak átfutottam, de azért a nyomóerő alkalmazkodik, az azt jelenti, hogy a helyzettől függően mindig más.
Nem igaz az N = G, már akkor sem, ha lejtőn van a test! mert akkor éppen N = G cos(alpha). Vagy…
Vízszintes asztalra teszünk egy m2 = 2 kg tömeg, arra pedig egy m1 = 1 kg tömegű testet. Az asztal és az alsó
test között nem N2 = m2 g = 20 N erő hat, hanem… N2 = (m1+m2) g = 30 N. Erre mondtam, hogy alkalmazkodik.
.
, ahol D a rugóállandó, Δl a megnyúlás.
Amikor azt írod, hogy alkalmazkodik, szerintem célszerűbb lenne megmondani azt is hogy mihez… Gondolok itt például a G=N összefüggésre és egyebekre…
Mert ugyebár ez az oldal nem hinném h csak arra van, hogy tanuljunk belőle, hanem hogy bárki más is hasznos információhoz jusson. De ha mégsem, akkor sem árt a csekélyebb dolgokat is beleírni (mégha az nekünk esetleg nyilvánvaló is lenne).
Tapadási-/csúszási súrlódási F hatásvonala?
Mert össze vannak kötve… egy ideális kötéllel, vagyis a köztük levő távolság fix, vagyis egyiknek sem lehet nagyobb a sebessége és így a gyorsulása sem!
Kivéve ha a megnyúlás az valójában összenyomás… tudom, akkor is ellentétes, de ezt nem hiszem, hogy mindenki fölfogná elsőre ennyiből…
Tisztelet a kivételnek, mégmielőtt Panni belém köt… 🙂 !
Kedves Ambrus!
Még csak átfutottam, de azért a nyomóerő alkalmazkodik, az azt jelenti, hogy a helyzettől függően mindig más.
Nem igaz az N = G, már akkor sem, ha lejtőn van a test! mert akkor éppen N = G cos(alpha). Vagy…
Vízszintes asztalra teszünk egy m2 = 2 kg tömeg, arra pedig egy m1 = 1 kg tömegű testet. Az asztal és az alsó
test között nem N2 = m2 g = 20 N erő hat, hanem… N2 = (m1+m2) g = 30 N. Erre mondtam, hogy alkalmazkodik.
Köszönöm szépen, átírtam.