Tartalom: Gravitációs erő Nehézségi erő Súlyerő Nyomóerő Csúszási súrlódási erő Tapadási súrlódási erő Kötélerő Rugóerő A gravitációs erő (G) Isaac Newton (1642-1727) a
2.2. dinamika
Dinamika 1. – A dinamika tárgya
A dinamika (erőtan) a testek mozgásának okait kutató ága a fizikának. Csak azzal foglalkozik, hogy miért úgy mozognak a testek. A mozgások okainak meghatározásához
Dinamika 2. – A tömeg
A tömeg jele és mértékegysége jele: m mértékegysége: g = gramm, kg = kilogramm = 1000 g 1 kg = 1 liter 4
Dinamika 3. – Az erő
Az erő jele és mértékegysége | Az erő mérésének módszerei
Dinamika 4. – A lendület
A testek mozgását jellemző mennyiség a lendület (vagy impulzus, vagy mozgásmennyiség), melynek jele: I A lendület a tömeg és a sebesség szorzata: I =
Dinamika 5. – Newton I. törvénye: A tehetetlenség törvénye
Minden test megőrzi egyenes vonalú egyenletes mozgását, vagy nyugalomban marad, mindaddig, amíg másik test, vagy mező annak megváltoztatására nem kényszeríti. A testek mozgásállapototát csak
Dinamika 6. – Az inerciarendszer
Azokat a vonatkoztatási rendszereket, ahol teljesül Newton I. törvénye, azaz a tehetetlenség törvénye, inerciarendszernek nevezzük. Nem inerciarendszerek például: gyorsuló vonat kanyarodó busz a forgó
Dinamika 7. – Galilei féle relativitási elv
Egymáshoz képest egyenes vonalú, egyenletes mozgást végző rendszerek a mechanikai jelenségek szempontjából egyenértékűek, azaz semmilyen kísérlettel nem lehet őket megkülönböztetni. Alkalmazás: Egy inerciarendszerhez viszonyítva
Dinamika 8. – Newton II. törvénye (mozgásegyenlet)
Inerciarendszerben bármely test mozgásállapotának (lendületének) megváltoztatását a külső erők okozzák: Ha a test tömege az időben állandó, akkor: Ha egy állandó tömegű testre egyetlen
Dinamika 9. – Newton III. törvénye: akció-reakció, vagy hatás-ellenhatás törvénye
Ha az “A” test erőt fejt ki a “B” testre, akkor a “B” test is erőt fejt ki az “A” testre. A két erő…